19/10/2016 PENGENALAN

dokumen-dokumen yang mirip
Kepelbagaian Budaya Menurut kamus Dewan (2005) edisi keempat muka surat 102, kepelbagaian ialah perihal berbagai-bagai jenis. Kepelbagaian merangkumi

Kepelbagaian sosio budaya individu dalam sistem pendidikan bukan sahaja dilihat

PENGENALAN. Hasil Pembelajaran. ACIS, UiTM CTU553/555 MARUWIAH AHMAT

BAB 7 CABARAN HUBUNGAN ETNIK DI MALAYSIA

KONSEP-KONSEP ASAS HUBUNGAN ETNIK

PANDUAN PERKEMBANGAN PEMBELAJARAN MURID PENDIDIKAN SIVIK DAN KEWARGANEGARAAN TINGKATAN 3 PENDIDIKAN SIVIK KEWARGANEGARAAN TINGKATAN 3

KEMENTERIAN PENDIDIKAN MALAYSIA

KEMENTERIAN PENDIDIKAN MALAYSIA. Kurikulum Bersepadu Sekolah Rendah. Sukatan Pelajaran KAJIAN TEMPATAN

BAB 1 PENDAHULUAN. 1.1 Pengenalan

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA DOKUMEN STANDARD PRESTASI PENDIDIKAN SIVIK DAN KEWARGANEGARAAN TINGKATAN 1

LMCK2811 SOSIAL & KEBERTANGGUNGJAWABAN

CHIA CHONG YANG A143398

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

Globalisasi merupakan satu fenomena yang menjadikan dunia kelihatan mengecil dari segi perhubungan manusia disebabkan kepesatan dan kepantasan

PANDUAN PERKEMBANGAN PEMBELAJARAN MURID SCIENCE TINGKATAN 1

Tutor: En Md Yusoff b Daud

KEMENTERIAN PENDIDIKAN MALAYSIA

PANDUAN PERKEMBANGAN PEMBELAJARAN MURID PENDIDIKAN SIVIK DAN KEWARGANEGARAAN TINGKATAN 1 PENDIDIKAN SIVIK DAN KEWARGANEGARAAN TINGKATAN 1

- Dato Sri Mohd Najib Bin Tun Hj Abd Razak - Perdana Menteri Malaysia

ACIS, UiTM CTU553/555 MARUWIAH AHMAT 1 PENGENALAN RAS & ETNIK RAS & ETNIK RAS & ETNIK PERASAAN & PEMIKIRAN. Hasil Pembelajaran INDIVIDU ETNIK ETNISITI

RUKUN NEGARA. B.006(B.M) Januari 2013 (100.)

PENGENALAN. Hasil Pembelajaran HUBUNGAN ETNIK. emkay 1

SOSIOLOGI DAN ANTROPOLOGI FEM3313

SOSIOLOGI DAN ANTROPOLOGI FEM3313

SOSIOLOGI DAN ANTROPOLOGI FEM3313

KESEDARAN KEPELBAGAIAN BUDAYA

CABARAN HUBUNGAN ETNIK SAS / CTU 553 BAB 7 - CABARAN HE 1

POLISI KESAMARATAAN DALAM PERKHIDMATAN

Bab 3 ETIKA DAN POLITIK ORGANISASI FAKULTI PENDIDIKAN TEKNIKAL DAN VOKASIONAL

PUSAT SUMBER DAN AGENSI-AGENSI MAKLUMAT

BAB EMPAT KESIMPULAN DAN CADANGAN. tradisi dalam kalangan masyarakat Islam pada umumnya. Oleh kerana itu, amalan

BAB 5 KESIMPULAN DAN CADANGAN

Memorandum Pertubuhan-Pertubuhan Cina. Y. A. B. Dato Sri Mohd. Najib bin Tun Haji Abdul Razak Perdana Menteri Malaysia

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

SURUHANJAYA HAK ASASI MANUSIA (SUHAKAM) KERTAS KONSEP PENDIDIKAN HAK ASASI MANUSIA DI SEKOLAH

BAB 5 DAPATAN DAN CADANGAN. diketengahkan kepada pengkaji-pengkaji pada masa akan datang.

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

KEMAHIRAN KOMUNIKASI (CS)

Kawalan PENGENALAN HASIL PEMBELAJARAN

BAHASA MELAYU 910/1. BAHASA MELAYU MODEN PASCAMERDEKA (Akta-Akta Pelaksanaan Bahasa Melayu) Disediakan oleh, Yillson Yanggun

15. Bagaimana pengetahuan yang fiqah dapat. Mengembangkan potensi murid ke tahap maksimum.

BAB I PENDAHULUAN. 1.0 Pengenalan

KEMENTERIAN PENDIDIKAN MALAYSIA SUKATAN PELAJARAN KURIKULUM BERSEPADU SEKOLAH MENENGAH REKA CIPTA

PELUASAN KOSA KATA BAHASA MELAYU

10 JUN Y.B. TUAN HAJI AHMAD LAI BIN BUJANG minta PERDANA MENTERI menyatakan:

Model Pengurusan Strategik

DRAF KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA KURIKULUM STANDARD SEKOLAH RENDAH PENDIDIKAN MORAL TAHUN SATU

1.3 STATUS & FUNGSI BAHASA MELAYU

Tatakelakuan. Pembekal

DRAF KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA KURIKULUM STANDARD SEKOLAH RENDAH PENDIDIKAN MORAL TAHUN TIGA

Modal insan: membentuk keluarga berkesan. Sinopsis:

HHHC9501 KEMAHIRAN PEMIKIRAN KRITIKAL, PENYELESAIAN MASALAH DAN PENDEKATAN SEMESTER 1 SESI 2014/2015 SET 4 TUGASAN 1:

Pengaruh Gaya Hidup Pelajar Kejuruteraan di Kolej Kediaman UTM Terhadap Pencapaian Akademik

PERISYTIHARAN Hak Asasi Manusia Sejagat

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA DOKUMEN STANDARD PRESTASI SAINS TINGKATAN 1

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

BAB 1 PENDAHULUAN. 1.1 Pengenalan

BAB 1 PENGENALAN. 1.1 Pendahuluan

PERPADUAN ETNIK MENERUSI PENGGUNAAN BAHASA MELAYU. Siti Norayu Mohd Basir

BAB 5 KESIMPULAN DAN CADANGAN

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

BAB I PENDAHULUAN. 1.1 Pengenalan

PANDUAN KOMUNIKASI STAF UNIVERSITI PUTRA MALAYSIA

KEMENTERIAN PENDIDIKAN MALAYSIA

BAB 6 RINGKASAN, IMPLIKASI DAN KESIMPULAN. Bab ini membincangkan tentang ringkasan, implikasi kajian, cadangan kajian

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

DORONGAN DAN KERJA BERPASUKAN. Oleh: Najwa Ahmad Zawawi Unit Perkhidmatan, BSM.

BAB 5 RUMUSAN DAN SARANAN

PANDUAN PERKEMBANGAN PEMBELAJARAN MURID SEJARAH TINGKATAN 2

DRAF MAC KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA KURIKULUM STANDARD SEKOLAH RENDAH PENDIDIKAN MORAL TAHUN EMPAT

1249/2 SEJARAH Kertas 2 September 2½ jam

BAB 6 PENUTUP. juga, ia akan menjawab beberapa persoalan yang timbul daripada objektif kajian. Oleh

BM1 SET 1 SKEMA JAWAPAN BAHAGIAN A

PANDUAN PERKEMBANGAN PEMBELAJARAN MURID SCIENCE TINGKATAN 2

UCAPAN YBHG. DATO HJ ABDUL FATTAH BIN HJ ABDULLAH, PRESIDEN ANGKASA SEMPENA PERASMIAN MESYUARAT AGUNG

BAB 1 PENDAHULUAN. 1.1 Pengenalan

KEMENTERIAN PENDIDIKAN MALAYSIA. Kurikulum Bersepadu Sekolah Menengah TASAWWUR ISLAM

BAB V KESIMPULA DA SARA A. harta antara pasangan suami isteri. Mengikut amalan di rantau ini, ia boleh dituntut

EDU 3101 FALSAFAH & PENDIDIKAN DI MALAYSIA

BAB I PENGENALAN 1.0 PENGENALAN

BAB 5 KESIMPULAN. berkaitan perwakilan dapatan kajian juga disentuh, sebelum diakhiri dengan cadangan

BAB2 TEORI PERHUBUNGAN ETNIK

SOSIOLOGI DAN ANTROPOLOGI FEM3313

7 CIRI BUDAYA POLITIK MATANG SEJAHTERA (BPMS)

PENDIDIKAN SIVIK DAN KEWARGANEGARAAN TINGKATAN 1

Konsep Kurikulum: Nordin Tahir, IPG Kampus Ipoh

BAB V PENUTUP. pertolongan sehingga berjaya menyelesaikan disertasi ini. Disertasi ini akan ditutup

Seterusnya, semua agama didapati mempunyai peranan untuk memenuhi beberapa keperluan psikologi dan sosial yang penting. Antaranya ialah agama

TATAKELAKUAN PEMBEKAL GLOBAL AVON

KAJI SELIDIK PENDAPAT AWAM

PENDIDIKAN SIVIK DAN KEWARGANEGARAAN TAHUN 4

Bahagian A [40 markah] Jawab semua soalan. 1.Tamadun Hwang Ho telah memberikan sumbangan yang penting kepada peradaban dunia.

JKA 101- Pengantar Antropologi dan Sosiologi

P E L A N H A L A T U J U 5 T A H U N PERPADUAN H T T P S : / / W W W. S U R V E Y M O N K E Y. C O M / R / E D U R O A D M A P

KEMENTERIAN PELAJARAN MALAYSIA

Cerpen Sebagai Wahana Memupuk Minat Membaca. Norazlina Abdul Jalil

Logo dengan ilustrasi garis luar

Transkripsi:

PENGENALAN Memberi kefahaman tentang istilah sosiologi yang digunakan. Memudahkan seseorang memahami fenomena hubungan etnik di Malaysia. Sosiologi ilmu pengetahuan dalam bidang sains sosial a) Melihat dan memahami proses interaksi antara manusia b) Melibatkan proses pembentukkan kumpulan dan perhubungan yang wujud dalamsatu kelompok manusia DEFINISI Malaysia adalah sebuah negara yang terdiri daripada masyarakat yang berbilang etnik. Kefahaman yang mendalam tentang hubungan etnik harus dibina dikalangan masyarakat. Menjelaskan beberapa konsep penting yang mempunyai kaitan. Membicarakan aspek hubungan etnik di Malaysia. KELOMPOK MANUSIA YANG TELAH CUKUP LAMA HIDUP BERSAMA DAN SALING BEKERJASAMA SEHINGGA DAPAT MENGORGANISASIKAN DIRI DAN MELETAKKAN DIRI MEREKA SEBAGAI KESATUAN SOSIAL YANG MEMPUNYAI BATAS-BATAS TERTENTU (RALPH LINTON - 1936) GAGASAN YANG TERDIRI DARIPADA MANUSIA YANG SALING BERHUBUNG SECARA KOLEKTIF DENGAN MEMPUNYAI HAK DAN TANGGUNGJAWAB YANG SALING MENGIKTIRAF (LUCY MAIR 1965) KUMPULAN MANUSIA YANG HIDUP BERSAMA DI SESUATU TEMPAT DENGAN PERATURAN DAN CARA TERTENTU (KAMUS DEWAN 2005) 1 MANUSIA YANG HIDUP DALAM SATU KUMPULAN SEKIRANYA INDIVIDU TINGGAL BERSEORANGAN WALAUPUN DENGAN MENJALANAI CARA HIDUP MODEN, IA TIDAK DIKENALI SEBAGAI MASYARAKAT KERANA TIADA HUBUNGAN TIMBAL BALIK, TIADA KERJASAMA, TIADA INTERAKSI, DAN TIDAK MEMAINKAN PERANAN SEBAGAI ANGGOTA MASYARAKAT. PRASYARAT UNTUK MEMBINA SATU KELOMPOK MASYARAKAT KUKUH :- SETIAP INDIVIDU MENYEDARI BAHAWA DIA ADALAH SEBAHAGIAN DARIPADA ANGGOTA MASYARAKAT TERSEBUT WUJUD HUBUNGAN TIMBAL BALIK DALAM KELOMPOK TERDAPAT FAKTOR MILIK BERSAMA SEPERTI SEKELUARGA, SEBANGSA, SENEGARA DAN SEIDEOLOGI PERANAN ANGGOTA KELOMPOK AGAR LEBIH DINAMIK DAN BERKEMBANG 1

2 MASYARAKAT MELAHIRKAN KEBUDAYAAN. 3 MASYARAKAT BERUBAH MANUSIA AKAN LEBIH KREATIF DAN INOVATIF APABILA HIDUP BERKELOMPOK.UNTUK MEMENUHI KEPERLUAN MEREKA MENGHASILKAN KEBUDAYAAN BERBENTUK MATERIAL ATAUPUN BUKAN MATERIAL WALAUBAGAIMANAPUN IANYA BERGANTUNG KEPADA KEPERLUAN MASYARAKAT ITU SENDIRI PERUBAHAN OLEH FAKTOR LUARAN SEPERTI MIGRASI, PERTEMBUNGAN BUDAYA DAN PENJAJAHAN. FAKTOR DALAMAN SEPERTI PERTAMBAHAN BILANGAN PENDUDUK DAN PERUBAHAN SISTEM EKONOMI DARIPADA BENTUK SARA DIRI KEPADA SISTEM EKONOMI KOMERSIAL JUGA MENYUMBANG KEPADA PERUBAHAN SESEBUAH MASYARAKAT 4 MASYARAKAT SALING BERHUBUNG BERHUBUNG SESAMA KELOMPOK AAU BERLAINAN KELOMPOK HUBUNGAN YANG BERLAKU SECARA FORMAL IAITU SEPERTI MURID DAN GURU HUBUNGAN TIDAK NORMAL SEPERTI INTERAKSI ANTARA AHLI DALAM SESEBUAH KELUARGA DAN HUBUNGAN ANTARA MASYARAKAT PELBAGAI KAUM 5 MASYARAKAT MEMPUNYAI KEPIMPINAN TERDAPAT PEMIMPIN DI KALANGAN KELUARGA SEBAGAI KETUA KELUARGA, KETUA KOMUNITI, KETUA DAERAH, KETUA KAMPUNG DAN SEBAGAINYA DALAM MASYARAKAT TRADISIONAL PEMIMPIN DIPILIH SECARA KETURUNAN ATAU DIWARISI MASYARAKAT MODEN PEMIMPIN DIPILIH BERDASARKAN PENCAPAIAN, KEWIBAWAAN DAN KARISMA. TANGGUNGJAWAB MEREKA ADALAH UNTUK MENGURUS MASYARAKAT YANG DIPIMPIN. KEBIJAKSANAAN PEMIMPIN MENETUKAN KEDINAMIKAN DAN KEMAJUAN SESEBUAH MASYARAKAT 6 STRATIFIKASI SOSIAL DIKENALI JUGA DENGAN SUSUN LAPIS MASYARAKAT, TIDAK DAPAT DIELAKKAN KEWUJUDANNYA INI KERANA ANGGOTA MASYARAKAT MEMPUNYAI PERBEZAAN DARI SEGI KEUPAYAAN MASING-MASING. STRATIFIKASI SOSIAL DAPAT DIBAHAGIKAN KEPADA TIGA :- i PEMILIKAN HARTA ATAU KEKAYAAN ii STATUS YANG DITENTUKAN OLEH PERANAN INDIVIDU iii KASTA YANG KEAHLIANNYA HANYA DITENTUKAN MELALUI KELAHIRAN STRATIFIKASI SOSIAL KASTA :- 1 BRAHMIN 2 KSYATRIA 3 VAISYA 4 SUDRA 2

STRATIFIKASI SOSIAL MELAYU TRADISIONAL :- 2 BANGSAWAN 1 DIRAJA 3 RAKYAT 4 HAMBA 7 SISTEM SOSIAL NORAZIT 1989 SOSIAL ADALAH SUSUNAN BAHAGIAN YANG SALING BERKAITAN UNTUK MEMBENTUK KESATUAN SISTEM INI MEMBENTUK MODEL KONSEPTUAL UNTUK MENGANALISIS SESUATU FENOMENA YANG AGAK KOMPLEKS CONTOH SISTEM :- i SISTEM KEKELUARGAAN ii SISTEM EKONOMI iii SISTEM UNDANG-UNDANG DAN SEBAHAGIANYA KESEMUA SISTEM BERKAIT, SEKIRANYA TERDAPAT PERUBAHAN PADA BAHAGIAN SISTEM SOSIAL, PERUBAHAN ITU AKAN MEMPENGARUHI BAHAGIAN YANG LAIN Edward B.Taylor, 1871 merangkumi ilmu pengetahuan, kepercayaan, kesenian, tatasusila,adat resam serta kebiasaan yang dikongsi oleh ahli sesebuah masyarakat. A.L Kroeber dan Clyde Kluckhohn,1952 kebudayaan sebagai pola tingkah laku implisit dan eksplisit. CIRI-CIRI BUDAYA Kebudayaan juga boleh ditakrifkan sebagai cara hidup manusia itu sendiri yang terdiri daripada budaya benda dan budaya bukan benda. Dipelajari - Pembelajaran budaya berlaku dalam keadaan disedari atau tidak disedari, formal atau tidak formal. - Proses pembelajaran budaya dikenali sebagai proses sosialisasi. 3

Dikongsi - Setiap perlakuan yang diamalkan harus dilakukan, disokong, diiktiraf dan dirasai sebagai milik bersama semua anggota masyarakat. Diwarisi - Berlaku secara berterusan bukan sahaja dalam kalangan generasi malah dari zaman ke zaman berikutnya. - Contoh : kaedah menulis Berubah - Budaya sentiasa mengalami perubahan dan bersifat dinamik. - Perubahan budaya boleh berlaku secara langsung atau tidak langsung, disedari atau tidak. - Perubahan lebih senang berlaku ke atas budaya benda berbanding budaya bukan benda. Sejagat - Semua masyarakat di dunia mempunyai budaya yang tersendiri yang menjadikan budaya itu bersifat sejagat atau universal. - Contoh : setiap masyarakat di dunia mempunyai bahasa yang tersendiri. Simbolik - Simbolik boleh difahami oleh pendokong kepada sesuatu unsur budaya tersebut. - Contoh : keris yang sangat bernilai dalam masyarakat Melayu yang melambangkan kekuatan dan kepahlawanan dan diletakkan di satu tahap yang tinggi. Sistem Perlambangan - Sistem perlambangan dalam kebudayaan boleh memberi pengertian tertentu kepada anggotanya, difahami, dihormati oleh anggota masyarakat yang mendokong budaya tersebut. - Sistem perlambangan dibahagikan kepada lambang (simbol) dan isyarat. - Contoh : Jalur Gemilang 4

Berpola dan Berstruktur - Bermaksud kebudayaan itu mempunyai mempunyai corak dan susunan yang tersendiri. - Contoh : Sistem kekeluargaan dalam masyarakat Melayu ( adat Temenggung dan adat Perpatih) Pandangan Dunia (World View) - Tafsiran berkaitan dengan unsur-unsur alam semula jadi. - Mendorong manusia memberi tafsiran terhadap alam sekeliling ke dalam kehidupan seharian. RAS Contoh : - masyarakat Melayu menggambarkan sesuatu yang tinggi dengan gunung cita-citanya tinggi menggunung. - Masyarakat Cina menggambarkan daya usaha dikaitkan dengan jika hendak mencabut lalang, biar sampai ke akarnya K E L O M P O K M A N U S I A Y A N G D I T E N T U K A N O L E H C I R I - C I R I F I Z I K A L Y A N G D I W A R I S I S E C A R A G E N E T I K. CAUCASION (KULIT PUTIH) NEGROID (KULIT HITAM) MONGOLOID (KULIT KUNING) CIRI UTAMA MENENTUKAN RAS SESEORANG SEPERTI WARNA KULIT. CIRI FIZIKAL SEPERTI RAMBUT,PARAS WAJAH,BENTUK KEPALA & KUMPULAN DARAH. 2 TAHAP RAS ETNIK KUMPULAN MANUSIA YANG DITENTUKAN MELALUI PERBEZAAN CIRI-CIRI BUDAYA SEPERTI ADAT RESAM, BAHASA, PAKAIAN,KEGIATAN EKONOMI & SEBAGAINYA. INDIVIDU: KEPERCAYAAN & SIKAP INDIVIDU INSTITUSI: MELIBATKAN DASAR & PELAKSANAAN YANG BERSIFAT DISKRIMINASI. ETNISITI RASA KEKITAAN SESUATU KUMPULAN ETNIK TERTENTU KERANA ANGGOTANYA MERASA DISATUKAN DENGAN SATU SEJARAH, NILAI, SIKAP,KEPERCAYAAN,NORMA DAN TINGKAHLAKU YANG SAMA. 5

ETNOSENTRISME INTEGRASI KEPERCAYAAN ATAU RASA BANGGA DI KALANGAN ANGGOTA SESEBUAH ETNIK BAHAWA BUDAYA DAN ETNIK MEREKA JAUH LEBIH BAIK/HEBAT DARI KELOMPOK LAIN. JARAK SOSIAL PENYATUAN ANTARA KELOMPOK YANG BERBEZA TETAPI HIDUP DIBAWAH SISTEM PEMERINTAHAN YANG SAMA. HIDUP SECARA AMAN & BEBAS MENGAMALKAN BUDAYA MASING-MASING. BERLAKU MELALUI PROSES AKOMODASI, AKULTURASI & ASIMILASI. PENGASINGAN SECARA FIZIKAL ATAU EMOSI ANTARA INDIVIDU YANG BERBEZA TANGGAPAN. DISEBABKAN TIADA INTERAKSI SOSIAL,BERBEZA TEMPAT TINGGAL, PEKERJAAN, BAHASA, AGAMA, ADAT RESAM & PERBEZAAN ETNIK. AKOMODASI ASIMILASI PROSES KERJASAMA 2 ATAU LEBIH PIHAK YANG MEMPUNYAI MATLAMAT BERBEZA UNTUK MEMBENTUK 1 MATLAMAT YANG DAPAT MEMUASKAN HATI KEDUA BELAH PIHAK. DIKENALI SEBAGAI SITUASI MENANG-MENANG (WIN-WIN SITUATION). CONTOH: BAHASA MELAYU DIIKTIRAF SEBAGAI BAHASA KEBANGSAAN, NAMUN BAHASA LAIN BOLEH DIGUNA PAKAI SELAGI TIDAK BERTENTANGAN DENGAN PRINSIP PERLEMBAGAAN. PROSES PENGGABUNGAN KEBUDAYAAN MASYARAKAT YANG BERBEZA-BEZA BAGI MEMBENTUK SATU BUDAYA SERTA IDENTITI BARU DENGAN HILANGNYA CIRI KHAS KEBUDAYAAN ASLI. PROSES INI TERJADI APABILA ADA SIKAP TERBUKA DARI MASYARAKAT YANG BERBEZA KEBUDAYAAN TERSEBUT. (HARUS ADA SIKAP UNTUK MENERIMA UNSUR-UNSUR KEBUDAYAAN YANG LAIN.) CONTOH: PERKAHWINAN ANTARASUKU SEHINGGA TERJADI PEMBAURAN DARI KEBUDAYAAN MASING- MASING INDIVIDU SEHINGGA MUNCUL KEBUDAYAAN BARU. AKULTURASI DISKRIMINASI PERCAMPURAN DUA KEBUDAYAAN ATAU LEBIH YANG SALING BERTEMU DAN MEMPENGARUHI TANPA MENYEBABKAN HILANGNYA UNSUR KEBUDAYAAN KELOMPOKSENDIRI. PROSES AKULTURASI TERJADI DALAM 2 CARA: 1-AKULTURASI DAMAI = TERJADI JIKA UNSUR-UNSUR KEBUDAYAAN ASING DIBAWA SECARA DAMAI TANPA PAKSAAN. 2-AKULTURASI EKSTRIM = TERJADI DENGAN KEKERASAN, PERANG, PENAKLUKAN AKIBATNYA UNSUR KEBUDAYAAN ASING PIHAK MENANG DIPAKSA UNTUK DITERIMA. MERUPAKAN SIKAP PILIH KASIH SESEBUAH KELOMPOK TERHADAP SATU KELOMPOK YANG LAIN YANG DIRASAKAN TIDAK SETARAF DENGANNYA. PERBUATAN YANG DIZAHIRKAN DARI PERASAAN YANG TELAH DICIPTA IAITU MEMANDANG RENDAH TERHADAP STANDART KEBUDAYAAN KELOMPOK LAIN. CONTOH: KRISIS DI BARAT, MASYARAKAT KULIT PUTIH MEMANDANG HINA TERHADAP KELOMPOK MASYARAKAT KULIT HITAM BAGI MENGHALANG ORANG KULIT HITAM DARI MEMEGANG JAWATAN TERTINGGI DALAM SESEBUAH ORGANISASI. 6

PRASANGKA STEREOTAIP MERUPAKAN KESIMPULAN YANG DIBUAT BERDASARKAN PERASAAN DALAMAN INDIVIDU TERHADAP INDIVIDU LAIN ATAU ANTARA KELOMPOK YANG TIDAK BRDASARKAN BUKTI ATAU MAKLUMAT YANG BETUL. LAZIMNYA AKAN TIMBUL APABILA DATANGNYA KHABAR ANGIN NEGATIF DALAM SESEBUAH MASYARAKAT TERHADAP KELOMPOK LAIN. MENYUMBANG KEPADA KESAN NEGATIF, MENGANCAM KEHARMONIAN DAN HUBUNGAN SESEBUAH MERUPAKAN SATU FAHAMAN SESEBUAH KELOMPOK DENGAN MENGENERALISASIKAN KELOMNPOK YANG LAIN BERDASARKAN SIKAP, PERBUATAN SERTA FAHAMAN SESEORANG INDIVIDU DARIPADA KELOMPOK TERSEBUT. CONTOH: DALAM KAJIAN GALLUP, MASYARAKAT AMERIKA TIDAK MAGU BERJIRAN DENGAN ORANG ISLAM KERANA BERPENDAPAT ORANG ISLAM BERSIFAT EKSTRIMIS. KELOMPOK, INI DISEBABKAN OLEH KURANGNYA INTERAKSI SERTA KENGGANAN MENERIMA BUDAYA ORANG LAIN. KESIMPULAN SEKIAN TERIMA KASIH KEFAHAMAN TENTANG ISTILAH DAN KONSEP SOSIOLOGI MEMBOLEHKAN KITA MENDALAMI BIDANG ILMU HUBUNGAN ETNIK SECARA ILMIAH DAN MENDALAM. MENIMBULKAN SATU KESEDARAN BARU UNTUK MEMUPUK KEHARMONIAN DALAM KEHIDUPAN DAN SEHINGGA BERJUMPA LAGI MENYUMBANG KEDALAM PERPADUAN DAN INTEGRASI NASIONAL. DANGAN MENGAMATI PERKARA TERSEBUT SECARA ILMIAH, KITA DAPAT MENGAPLIKASIKAN KEHIDUPAN KITA DENGAN MEMUPUK NILAI-NILAI MURNI DAN TINGKAH LAKU POSITIF. 7